|
FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KALMÁR MIKLÓS TUDOMÁNYOS SZERKESZTŐ: Dr. SIMON MARIANN KÉP- ÉS SZÖVEGSZERKESZTŐ: Dr. RABB PÉTER |
[1] Az osztrák-magyar bank palota tervpályázata. In: Építőművészeti Krónika, a Magyar Pályázatok melléklete 1906. IV. évf./6. szám pp. 23–31 [2] –.–: Az Osztrák-Magyar Bank palotájának tervpályázata. In: Építő Ipar 1901. XXV. évf./20. sz. pp. 108–109 [3] Komor Marcell: Banktervek. In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./ 21. sz. (május 22.) pp. 1–2 [4] √x: Osztrák-Magyar Bank budapesti házának a tervpályázata. In: Budapesti Építészeti Szemle 1901. X. évf./XII. füzet pp. 155–158 [5] (A budapesti banképület) In: Budapesti Hírlap 1901. XXI. évf. május 31. (147. sz.) p. 6 ; Lyka Károly: Az Osztrák-Magyar Bank palotája. In: Budapesti Napló 1901. VI. évf. május 30. (146. sz.) pp. 10–11 ; Jablonszky Ferenc: Az Osztrák-Magyar Bank tervpályázatai. In: Magyarország 1901. VIII. évf. május 31. (128. sz.) p. 9 ; A bankpalota tervei. In: Magyar Hírlap 1901. XI. évf. május 30. (146. sz.) p. 6 ; Az Osztrák-Magyar Bank pályatervei. In: Magyar Nemzet 1901. XX. évf. május 30. (138. sz.) p. 9 ; V.: Az Osztrák-magyar Bank palotája. In: Magyar Salon 1901. XVIII. évf./35. kötet (április–szeptember) pp. 344–348 ; A bécsiek kudarcza. In: Magyar Szó 1901. II. évf. június 1. (128. sz.) pp. 4–5; Komor Marcell: A bankpalota pályatervei. In: Pesti Hírlap 1901. XXXIII. évf. május 31. (147. sz.) p. 5 ; Gerő Ödön: A budapesti bankház. In: Pesti Napló 1901. LII. évf. május 30. (146. sz.) p. 2 ; Komor Marcell: Banktervek. In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./ 21. sz. (május 22.) pp. 1–2 ; Ugyan csak eredményt közölt, de Magyar Estilap egy cikkbe is bele tudott sűríteni rengeteg indulatot a bécsiekkel szemben: A bank háza. In: Magyar Estilap 1901. VIII. évf. május 15. (107. sz.) címlap [6] A Magyar Nemzeti Bank saját kiadványa a reformkorra teszi ezt, és az országgyűlés sérelmének nevezi. Az 1848-as 12 pontban már biztosan szerepelt. Séta a pénz palotájában. A Magyar Nemzeti Bank és műemlék épülete. Név nélkül. Budapest, 2009. p. 13. [7] Az orsz. iparegyesület nemzetgazdasági szakosztályának emlékirata a jegybankügy tárgyában. Feleletül a jegybankügyben kiküldött bizottság kérdőpontjaira. In: A jegybankügy Magyarországon. Pest, 1870. pp. 63–66 FSzEK Ballagi Gyűjtemény, Politikai röpiratok 106. [8] Séta a pénz palotájában. A Magyar Nemzeti Bank és műemlék épülete. Név nélkül. Budapest, 2009. p. < 15. A régi épület a mai József nádor tér 2–4 szám alatti épület telkén állt az akkori József tér 2. számon, amelyet 1910-ben bontottak le. A szomszédos József tér 1. szám alatt voltak az irodák. Adalékok Lipótváros történetéhhez I. kötet. Szerk.: Farkaslaky Erzsébet és Ráday Mihály. Budapest, 1988. p. 527 [9] Csak érzékletes példaként, hogy minek kellett elférnie a trezorban: „... az osztrák-magyar bank 1894 ápr. 15-iki kimutatása szerint volt a banknak aranykészlete 103,5 millió frt, külföldi piacokra szóló aranyváltója 13,6 millió frt, ezüstkészlete 163,3 millió frt, államjegye 2,7 millió frt, ennek alapján összesen kibocsáttatott volna 703,9 millió forintnyi bankjegyet: tényleg azonban csak 438 millió frtnyi bankjegy volt forgalomban, amiből érccel fedezve volt 280,5 millió frt, államjegyekkel 2,7 millió frt, fedezetlen, illetőleg bankszerüen fedezve 154,8 millió frt,” A Pallas Nagy Lexikona, fedezet szócikk http://mek.niif.hu/00000/00060/html/035/pc003531.html#6 [látogatva 2012. május 1.] [10] „1,5 millió koronás költséggel a bank a meglévő tervek alapján [szerzői kiemelés] palotát építtet az új börze és az új postatakarék közelébe az újépület helyén” In: Vállalkozók Lapja 1899. XX. évf./44. sz. (november 1.) p. 4. Az első pontos hír már a következő év telén, a Műszaki Hetilap 1900. XXIV. évf./48. sz. december 2-i számában, a 381. oldalon jelent meg, hogy szűk körű pályázatot írnak ki az Osztrák-Magyar Bank palotájának tervezésére, a feltételeket most állítják össze. Ezen kívül a Budapesti Építészeti Szemle 1901. X. évf./VI. füzet 84. oldalán említik magát a pályázatot eredmény nélkül nagyjából március 18-án (a Szemle nem jelent meg rendszeresen, és nem közölt dátumot a címlapon) [11] Élete és művei: Gerle–Kovács –Makovecz: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. p. 33 [12] Hubert József (1846–1916) építész. Oklevelét a zürichi műegyetemen szerezte. Mint az Osztrák–Magyar Bank építésze annak 32 magyarországi fiókját tervezte. Ezenkívül számos más középületet tervezett. Nevéhez fűződik a bajmóci várkastély franciás gót ízlésben való átépítése. Életrajzi Lexikon, http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC05727/06635.htm [látogatva 2012. május 1.] [13] (Neve három verzióban is szerepel Körössy, Kövesi, Körösi.) Élete és művei: Gerle–Kovács –Makovecz: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. p. 105 [14] D.I.: In Memoriam Meinig Artúr. In: Művészet 1904. III. évf./5. sz. pp. 314–315 [15] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái: http://mek.niif.hu/03600/03630/html/s/s22855.htm [látogatva 2012. május 1.] [16] Életrajzuk röviden: Architektenlexikon (Wien 1880–1945) http://www.architektenlexikon.at/ [látogatva 2012. május 1.]) [17] Bécsben: „Wettbewerb: Bankgebäude in Budapest. [...] der Oesterreichisch-ungarischen Bank dort einberufene Jury hielt Sonntag unter dem Vorsitze des Bankgouverneuers Ritter v. Bilinski” [„Pályázat: banképület Budapesten. az Osztrák-Magyar ott egybehívott zsűrije vasárnap tartotta [záró ülését] a bankkormányzó Bilinski lovag elnöklete alatt”] Wiener Zeitung 1901. május 14. (111. sz.) p. 8; Die Neue Freie Presse 1901. május 14. (13189. sz.) p. 5; Deutsche Zeitung 1901. május 14. (10547. sz.); Das Vaterland 1901. XXXXII. évf. május 14. (131. sz.) p. 7; Reichspost 1901. VIII. évf. május 15. (110. sz.) p. 3 Budapesten: – (Az osztr.-magyar bank budapesti palotája.) In: Magyarország 1901. VIII. évf. május 14. (113. sz.) p. 11; Magyar építőművészek diadala. In: Budapesti Napló 1901. VI. évf. május 14. (131. sz.) p. 10; – (Az Osztrák-Magyar Bank palotája.) Budapesti Hírlap 1901. XXI. évf. május 14. (131. sz.) p. 9; – Az Osztrák-Magyar Bank budapesti palotája. In: Pesti Napló 1901. LII. évf. május 14. (131. sz.) p. 8; – (Az Osztrák-Magyar Bank palotája.) In: Pesti Hírlap 1901. XXIII. évf. május 14. (131. sz.) p. 11; – Az Osztrák-Magyar Bank budapesti palotája. In: Műcsarnok 1901. IV. évf./ 19. sz. (május 19.) p. 272; In: Magyar Nemzet 1901. XX. évf. május 14. (124. sz.) p. 8; A bank háza. In: Magyar Estilap 1901. VIII. évf. május 15. (107. sz.) címlap [18] [magyar zsűritagok kiutazása] In: Budapesti Napló 1901. VI. évf. május 13. (130. sz.) p. 5 [19] Komor Marcell: A bankpalota pályatervei. In: Pesti Hírlap 1901. XXXIII. évf. május 31. (147. sz.) p. 5 [20] Alpár Ignác: Az Osztrák-Magyar Bank budapesti palotája. In: Magyar Építőművészet 1917. XV. évf./4–6. szám [21] Alpár Ignác: A banképítkezés. In: Építő Ipar 1909. XXXIII. évf./9. sz. (február 28.) pp. 75–77 [22] „A belső terve az adott programm szerint helyesen oldotta meg, mert a helyiségeket mind tágasra tervezte és az arany-, meg ezüstpénz megőrzésére szolgáló épületrészt ügyesen különíti el a közönség számára hozzáférhető palotarésztől, amellyel azonban megvan a jó és biztonságos összeköttetés.” A bankpalota tervei. In: Magyar Hírlap 1901. XI. évf. május 30. (146. sz.) p. 6 „A belső beosztás feladatát, melynél szigoruan kellett alkalmazkodni az adott programhoz, oly zseniálisan oldotta meg ...” Az Osztrák-Magyar Bank pályatervei. In: Magyar Nemzet 1901. XX. évf. május 30. (138. sz.) p. 9 Bár a kontextusból arra lehet következtetni, hogy az írók csak arra gondoltak, hogy megfelelően vannak tagolva a banki funkciók, de nem ismerték pontosan a programot. [23] „nem tudom a pályázati föltételek mit követeltek a pályázóktól ...” Gerő Ödön: A budapesti bankház. In: Pesti Napló 1901. LII. évf. május 30. (146. sz.) p. 2; „bár az építési programot közelebbről nem ismerem” Jablonszky Ferenc Az Osztrák-Magyar Bank tervpályázatai. In: Magyarország 1901. VIII. évf. május 31. (128. sz.) p. 9 (bár ő később megjegyezte, hogy „Az épületnek öt bejárója van, holott a programm csak hármat enged meg”); „....nem volt módunkban a pályázóknak iránytadó pályázati feltételeket áttanulmányoznunk ...” Lyka Károly: Az Osztrák Magyar Bank palotája. In: Budapesti Napló 1901. VI. évf. május 30. (146. sz.) p. 10 [24] Komor Marcell: Banktervek. In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./21. sz. (május 21.) címlap [25] Alpár Ignác: Az Osztrák-Magyar Bank budapesti palotája. In: Magyar Építőművészet 1917. XV. évf./4–6. szám [26] „oly szerencsétlenül kerülték ki a felülvilágítót, hogy aránylag szűk udvarból világították a hármas traktusoknak legtöbb világosságot igénylő két oldaltraktusát és magas oldalvilágítással örvendeztették meg a közép-traktusban sétáló közönséget, amely pedig tudvalevőleg nem kíván oly nap-fényességet, mint amilyen az író és dolgozó tisztviselőknek kell.” Komor Marcell: Banktervek. In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./21. sz. (május 21.) címlap
[27] Ezt az 1909-es cikkében már nem a jegybankokra vonatkoztatva is említi: „...
üvegfedelű pénztár [...] ez üzlet számára nagy, jól megvilágított és
akadálytalanul áttekinthető helyiségeket kell teremteni. Mégis kétlem,
hogy egy nagy csarnokkal a bankforgalom lebonyolításának problémája meg
volna oldva, bár banktechnikai szempontból kétségtelen jó
tulajdonságai a nagy áttekinthetőség és az ellenőrzés könnyűsége; az
üzem olcsóbb és zavartalan, Az építésznek az üvegtetős udvar, környező
helyiségeivel hálás motívumot és jó alkalmat ad egy helykihasználásban
való ügyességgel bebizonyítni; ezek a banküzleti és építőművészi
elsőbbségek szükségessé teszik az üzletnek nyilvános lebonyolítását.
Kétségtelen azonban, hogy akár a gazdag, akár a szegény, pénzműveleteit
bizonyos zavartalanságban szereti rendezni, ezért a bankház helyiségeit
úgy vélem beosztandónak, hogy az üzletfelek a nagy nyilvánosság és
esetleg versenytársaik fürkésző szemei elől elvonulhassanak. [28] „Mindig nehéz a megoldás, amikor nagyszabású terem-méretek fölé lakóhelyiségek köznapi méreteit kell alkalmazni. Ha kettős traktusba osztjuk az alsóbb helyiségeket, jobb lakásokat nyerünk, ellenben az alsó helyiségeket zavaró oszlopok osztják meg. Ha pedig széles terem-méreteket tartunk meg, osztás nélkül, fölül gyűlik meg a bajunk; a mindenható vaskonstrukció alkalmazására kell fanyalodnunk; a legfelsőbb emeletsorba be kell húznunk a főfallal párhuzamos osztó-falat, amelybe viszonyaink szerint kémény kívánatos, tehát a fal súlyos elhelyezése komplikált, ha csak Rabitz konstrukció alkalmazásával nem kombináljuk ...” Komor Marcell: Banktervek. In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./21. sz. (május 21.) címlap [29] Ez nem véletlen, hanem egészen konkrét előzménye van: a sajtómegjelenésre az Osztrák-Magyar bank pályázatával kapcsolatban a legnagyobb hatást a Nemzeti Színház botránya tette. Olyan lavinát indított el, hogy majdnem harminc évvel később a Vállalkozók Lapja első huszonöt évének összefoglalójából az Osztrák-Magyar Bank tervpályázata ki is maradt, Komor az 1901-es év értékelésénél csak ezzel a „leírhatatlan viharral” foglalkozott. A cikkek inkább hangulatkeltésnek tűnnek, a felindulás közéleti vitaként értékelendő, jóformán alig volt benne konkrét szakmai kérdés. 1901 januárjában az országgyűlésen felirat és memorandum formájában a miniszterelnökig is eljutott az ügy, és az ezzel foglalkozó írások elárasztották a napi- és hetilapokat. Ez a kérdéskör azonban megér egy külön írást, ahogy a cikkek alapjául szolgáló szakdolgozatban is egy egész fejezetet elfoglal. [30] Lyka Károly: Az Osztrák Magyar Bank palotája. In: Budapesti Napló 1901. VI. évf. május 30. (146. sz.) pp. 10–11 Valamivel finomabban, és a pályaművekről több szót ejtve írt Gerő Ödön: A budapesti bankház. In: Pesti Napló 1901. LII. évf. május 30. (146. sz.) p. 2 [31] √x: A tőzsde-épület díjazott tervei. In: Budapesti Építészeti Szemle 1900. IX. évf./II. füzet pp. 17–19 ; √x: A tőzsdepalota és azok a bírálóbizottságok. In: Budapesti Építészeti Szemle 1899. (VIII. évf./XV. füzet p. 208 [32] √x.: Osztrák-Magyar Bank budapesti házának a tervpályázata. In: Budapesti Építészeti Szemle 1901. X. évf./XII. füzet p. 157 [33] Sisa József: A pályázati tervtől a végleges tervig. In: Az ország háza. Buda-pesti ország-háza tervek 1784–1884. Kiáll.kat. Szépművészeti Múzeum 2000. aug. 18.–dec. 31. p. 233 [34] Magyar Vilmos: Alpár Ignác élete és működése. III. rész. Mercur szolgálatában 1897–1918. In: Budapesti Építőmesterek Ipartestületének V. évkönyve. Budapest, 1934. oldalszám nélkül [p. 37] [35] E: Bécsi nyájaskodások In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./24. sz. (június 12.) p.1, p. 4 [36] A Neues Wiener Journal cikkében megszólaltatottak közül az egyik tanácsos is így gondolta. Stiaszny Vilmos azt állította, hogy a magyar építészek sorában igen kevés a született magyar. Ezt azzal indokolta, hogy Steindl és Schulek Siccardsburg valamint Schmidt tanítványai, Hauszmann pedig a berlini akadémián tanult. A tanácsos egyedül Alpár Ignácot tartotta kiváló építésznek a magyar születésűek közül, de őt is nagy képzelőerejű rajzolóművészként, aki nélkülözi a tudományos alapot. E: Bécsi nyájaskodások In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./24. sz. (június 12.) p.1, p. 4 [37] Theodor Bach: Die Entwürfe für den Bau eines Bank-Palasten in Budapest. In: Zeitschrift des Oesterr. Ingenieure- und Architekten-Vereines. 1901. LIII. évf./24. sz. (június 14.) pp. 429–430 ; E: Bécsi nyájaskodások In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./24. sz. (június 12.) p. 1, p. 4 [38] Wiener Zeitung 1901. május 14. (111. sz.) p. 8 ; Reichspost 1901. VIII. évf. május 15. (110. sz.) p. 3 ; Das Vaterland 1901. XXXXII. évf. május 14. (131. sz.) p. 7 ; Deutsche Zeitung 1901. május 14. (10547. sz.) p. 7 ; Die Neue Freie Presse 1901. május 14. (13189. sz.) p. 5 [39] 38. lj. [40] Theodor Bach: Die Entwürfe für den Bau eines Bank-Palasten in Budapest. In: Zeitschrift des Oesterr. Ingenieure- und Architekten-Vereines. 1901. LIII. évf./24. sz. (június 14.) pp. 429–430 [41] Compass. Finanzielles Jahrbuch für Österreich-Ungarn 1901/2. Wien, 1901. [42] lsd. 38 lj. [43] Tehát a jegybanki funkciót nem! [44] „Es bedeutete einen großen Wettstreit zwischen Künstlern der Centren unserer beiden Reichshälften – es wäre verfrüht und unangebracht, aus seinem Ergebnisse eine weitergehende Folgerung ableiten zu wollen” [„óriási versengést jelentett a két monarchiafél művészeti centrumai között – az eredményből további következtetéseket levonni elkapkodott és helytelen volna”] lsd. 38 lj. p. 430 [45] „dass es auf dem glücklich betretenen Wege des engeren Bewerbes der Oesterreichisch-ungarischen Bank gelingen werde, ein ihrer Bedeutung ihm vollem Maße entsprechendes bauliches Denkmal entstehen zu sehen.” [„hogy az Osztrák-Magyar Bank szorosan vett pályázóknak sikerül szerencsés utakra lépni és megfelelni a jelentőség teljes súlyának, akkor építészeti emlékmű születésének lehetünk tanúi”] lsd 38. lj. p. 430 [46] Ahonnan lényegesen több építész érkezett tanulni és dolgozni Bécsbe, mint magyar. A Wagner Schuleban legalábbis mindenképp: nyolcvanegy tanulója volt Bohémia, Morvaország és Szilézia területéről míg Magyarországról és Erdélyből ehhez képest csak heten tanultak Wagnernél. Ákos Moravánszky: Die Architektur der Jahrhundertwende in Ungarn und ihre Beziehungen zu der Wiener Architektur der Zeit. [Dissertationen der Technischen Universität 42.] Wien, 1983. p. 31 [47] Sármány Ilona: „Elidegenedett szomszédok”. Párhuzamos portrévázlat Bécs és Budapest képzőművészetéről a századfordulón. In: Sub Minervae Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. p. 133 [48] A Naschmarkt közelségére utalva arany káposztagömbnek hívták. Ludwig Hevesi: Osterreichische Kunst im 19. Jahrhundert. II. Teil, 1848–1900. Lipcse, 1903. p. 284 [49] Compass. Finanzielles Jahrbuch für Österreich-Ungarn 1901/2. Wien, 1901. pp. 682– 703 [50] Több pályázati tervet egy épületre nem közöltek, nincsenek önálló cikkek, viszont sok a reklám és van könyvajánló, ami inkább egy gyakorló építésznek szóló újságnak tűnteti fel a lapokat. Külföldi pályázati terveknél ált. a stílust nevezték meg. [51] Architektonische Monatshefte 1900. VI. évf. 10. füzet pp. 38–39. Ezen kívül Oscar Marmorek tervéről jelent meg ismertetés (funkciók, program) azzal a kiszólással, hogy erről hangos polémia folyt Magyarországon. Concurrenzenentwürfe für die neue budapester Börse. In: Der Architekt 1900. VI. évf. p. 41 [52] többek közt: Regina Bendix: Ethnology, cultural reification, and the dynamics of difference int he Kronprinzenwerk. In: Creating the other. Ethnic conflict and nationalism in Habsburg Central Europe. Szerk: Nancy M. Wingfield. New York, 2003. pp. 149–166 [53] Theodor Bach: Die Entwürfe für den Bau eines Bank-Palasten in Budapest. In: Zeitschrift des Oesterr. Ingenieure- und Architekten-Vereines. 1901 LIII. évf./ 24. sz. (június 14.) pp. 429–430 [54] „Vegyes érzelmekkel hagytuk el a Freyung szép házát, a nagy bécsi művészeti tavasz első virágai feletti örömmel és meggyőződéssel, azzal amely vezetett minket a lépcsőn, és az, amely az elválásnál sem hagyott el bennünket, hogy a nagy Mester iskolája máshol is fenséges gyümölcsöket hozott” [55] V.: A bécsiek kudarcza. In: Magyar Szó 1901. II. évf. június 1. (128. sz.) pp. 4–5 [56] (Zum Bau des ungarischen Nationaltheaters.) In: Montagsblatt 1901. XIII. évf./3. sz. (január 21.) [p. 2] [57] V.: A bécsiek kudarcza. In: Magyar Szó 1901. II. évf. június 1. (128. sz.) pp. 4–5 [58] E: Bécsi nyájaskodások In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./24. sz. (június 12.) p. 1, p. 4 [59] „a budapesti Börze épületét is két tanítványommal terveztették, amit egy magyar építész kivitelezett. Ugyanezt csinálják majd az urak a színházépülettel is, szépen felhasználhatják az osztrák terveket!” (Zum Bau des ungarischen Nationaltheaters.) In: Montagsblatt 1901. XIII. évf./3. sz. (január 21.) [p. 2] [60] V.: A bécsiek kudarcza. In: Magyar Szó 1901. II. évf. június 1. (128. sz.) pp. 4–5 [61] Már azon is fennakadtak egyleti szinten, ha valaki rajzolókat keresett Bécsben: „Messzinger Alajos megrója azokat a magyar építészeket, a kik Bécsből hozott rajzolókat alkalmaznak, és kérdi, hogy a magyar erők alkalmazása dolgában a szakosztályok határozatkért nem közöltetett a tagokkal?” Mű és középítési szakosztályok ülése jan. 28-án. Építő Ipar 1901. (XXV. évf.)/5. sz. (február 3.) p. 26 Erről az apróságról Komor Marcell is írt a Bécsi nyájaskodások című cikkében, hogy a lelketlen munkát végző rajzolókat bajosan lehet tervező uraknak nevezni. (E: Bécsi nyájaskodások In: Vállalkozók Lapja 1901. XXII. évf./24. sz. (június 12.) p. 4) [62] A hét hallgató: Benkő István azaz Medgyaszay, Alfred Gräf, Carl Grünanger, Harmatka József, Josef Sepp Hubatsch, Alfred Konnerth, Adalbert Eduard Strasser. Ákos Moravánszky: Die Architektur der Jahrhundertwende in Ungarn und ihre Beziehungen zu der Wiener Architektur der Zeit. [Dissertationen der Technischen Universität 42.] Wien, 1983. pp. 31–32. Ellenben a Wagner iskola hatásai Magyarországon részben szerepel Orth Ambrus, aki viszont tényleg dolgozott Alpár irodájában (Gerle–Kovács–Makovecz: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. p. 152) [63] Architektonische Monatshefte 1900. VI. évf. 10. füzet pp. 38–39. [64] Alternatív homlokzatok: Építő Ipar 1903. XXVII. évf./21. sz. (május 24.) pp. 134–135; ~ 22. sz. (május 31.) pp. 141–142 ; ~ 23. sz. (június 7.) pp. 149–150; ~ 24. sz. (június 14.) pp. 155–157 [65] (k.m.): Séta a jegybankban. In: Tőzsdei Kurir 1918. II. évf./9. sz. (március 2.) p. 8 [66] Gerle János: A pénz palotái. Budapest, 1994. p 36 [67] Gerle János: A pénz palotái. Budapest, 1994. p 37 |