Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/config.inc.php on line 40 Warning: fopen(_site/etc/xmlmenu.ser): failed to open stream: Engedťly megtagadva in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 51 Warning: fwrite() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 52 Warning: fclose() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 53 ARCHITECTURA HUNGARIAE NEGYED√ČVENK√ČNT MEGJELENŇź √ČP√ćT√ČSZETI FOLY√ďIRAT
FELELŇźS SZERKESZTŇź:
Dr. KALM√ĀR MIKL√ďS

TUDOM√ĀNYOS SZERKESZTŇź:
Dr. SIMON MARIANN

K√ČP- √ČS SZ√ĖVEGSZERKESZTŇź:
Dr. RABB P√ČTER

0000-00-00


A pl√©b√°niatemplom, mint a v√°rosi √∂nrendelkez√©s szimb√≥luma a k√∂z√©pkori √©s kora-√ļjkori Magyarorsz√°gon

√ćrta: Rabb P√©ter

 

A k√∂z√©pkori √©s kora-√ļjkori v√°rosok √©let√©nek alapeleme az auton√≥mia. √Ėnrendelkez√©s√ľk v√©delme, illetve min√©l magasabb fok√°nak el√©r√©se a v√°rosi k√∂z√∂ss√©g legfontosabb c√©lkitŇĪz√©se volt. E t√∂rekv√©s√ľk nemcsak a v√°ros gazdas√°gi √©let√©t vagy politikai kapcsolatait hat√°rozta meg alapjaiban, de befoly√°ssal volt az egyh√°zi int√©zm√©nyekre is. Ez ut√≥bbiak k√∂z√ľl elŇĎad√°somban a pl√©b√°niatemplomokra gyakorolt hat√°sukkal kapcsolatos gondolataimat szeretn√©m √Ėn√∂kkel megosztani.

 

Engedj√©k meg, hogy egy vallom√°ssal kezdjem. BizsergetŇĎ, ugyanakkor felemelŇĎ √©rz√©s, hogy errŇĎl a szakralit√°st √©rintŇĎ t√©m√°r√≥l – a prof√°n vil√°g k√∂vetek√©nt – √©ppen a Hittudom√°nyi FŇĎiskola falai k√∂z√∂tt adhatok √Ėn√∂knek sz√°mot. Hogy hasznomra ford√≠tsam ezt az alkalmat, ki is haszn√°lom arra, hogy elŇĎad√°som c√≠m√©nek magyar√°zat√°b√≥l az elsŇĎ elemet, a pl√©b√°nia fogalm√°t, kialakul√°s√°nak t√∂rt√©neti folyamat√°t √©s szerep√©t a v√°rosi polg√°rs√°g √©let√©ben ne fejtsem ki bŇĎvebben. A hely szelleme tal√°n megengedi ezt a nagyvonal√ļs√°got, hiszen e falak k√∂z√∂tt e ter√ľletnek szakavatott √©s – a sz√≥ szoros √©rtelm√©ben – elhivatott tud√≥sai mŇĪk√∂dnek. Nem mellŇĎzhetŇĎ ugyanakkor a c√≠m m√°sik fel√©nek magyar√°zata: mi tekinthetŇĎ v√°rosnak, s mit √©rt√ľnk v√°rosi √∂nrendelkez√©s alatt.

 

Kezdj√ľk elŇĎsz√∂r a v√°ros fogalm√°nak tiszt√°z√°s√°val.

A v√°ros krit√©riumainak meghat√°roz√°sa (pontosabban √ļjragondol√°sa) – vagyis, hogy mi teszi a v√°rost v√°ross√° – a XIX. sz√°zadban egyszerre vetŇĎd√∂tt fel Eur√≥pa t√∂bb orsz√°g√°ban is. Az √°llamhatalmi berendezked√©s √©s vele egy√ľtt a k√∂zigazgat√°s a kontinens j√≥ r√©sz√©t √©rintŇĎ √°talakul√°sa sor√°n fogalmaz√≥dott meg ig√©ny a korabeli telep√ľl√©s-strukt√ļra rendbet√©tel√©re. E t√∂rekv√©s h√°tter√©ben az az √°trendezŇĎd√©si folyamat √°llt, mely a mezŇĎgazdas√°g √©s az ipari termel√©s ter√©n bek√∂vetkezett v√°ltoz√°sok k√∂vetkezt√©ben l√©nyegesen √°tform√°lta a telep√ľl√©sek hierarchikus rendj√©t: egykori falvakat emelt az √©lre, m√≠g kor√°bban f√©nyes gazdags√°g√ļ v√°rosokat falvakk√° sil√°ny√≠tott. A felt√∂rekvŇĎ, jelentŇĎs potenci√°llal igen, de t√∂rt√©nelmi m√ļlttal nem rendelkezŇĎ telep√ľl√©sek nemcsak hogy hely k√∂veteltek a t√∂rv√©nyhoz√°sban √ľlŇĎ v√°rosok k√∂z√∂tt, de el is vitatt√°k ezt a jogot azokt√≥l a v√°rosokt√≥l, melyek csak hagyom√°nyokkal √©s √©vsz√°zados privil√©giumokkal dicsekedhettek, de szerep√ľk az adott orsz√°g gazdas√°gi √©let√©ben ekkorra m√°r eleny√©szŇĎ volt.

A val√≥di v√°rosok krit√©riumainak megfogalmaz√°sakor emiatt a hagyom√°nyos jogi (v√°ros az, amelyiket azz√° emelnek) √©s statisztikai (a v√°ros n√©pess√©gkoncentr√°ci√≥ja nagy, b√°r ter√ľletenk√©nt m√°s √©s m√°s n√©pess√©gk√ľsz√∂b, ami felett egy telep√ľl√©s v√°rosnak tekinthetŇĎ) szempontok mellett √ļjabbak, a felt√∂rekvŇĎ v√°rosok √©rdekeit jobban szolg√°l√≥k is megjelentek. Ezek k√∂z√ľl a k√∂zgazdas√°gtan szerepe a legjelentŇĎsebb.  E szerint a v√°rosok √©let√©ben domin√°ns a kereskedelem, a hitel√ľgyletek √©s a k√©zmŇĪvesipar, a v√°ros igazi √©rtelme a piac, ugyanakkor az ŇĎstermel√©s (mezŇĎgazdas√°g) hi√°nyzik. A k√©sŇĎbbiekben ez a meglehetŇĎsen szŇĪkkeblŇĪ √©s merev szempont-rendszer – mely gyakorlatilag kirekesztette volna p√©ld√°ul szinte a teljes korabeli magyar v√°ros√°llom√°nyt – megengedŇĎbb√© v√°lt. A ma elfogadott √°ll√°spont szerint a v√°ros elsŇĎsorban k√∂zponti hely, s ann√°l jelentŇĎsebb (v√°rosiasabb) egy telep√ľl√©s, min√©l jobban, illetve min√©l nagyobb ter√ľletre kiterjedŇĎen tud ennek a k√∂zpontis√°gnak (piac, ipar, kereskedelem, k√∂zigazgat√°s, oktat√°s, kult√ļra) megfelelni.

 

Ugyanez a pol√©mia zajlott le a t√∂rt√©neti v√°ros-strukt√ļra tekintet√©ben is. Azonban e ter√ľleten nagyobb volt a bizonytalans√°g, r√©szben a forr√°sok hi√°nya √©s elsz√≥rts√°ga miatt, r√©szben pedig a vizsg√°lat saj√°tos n√©zŇĎpontja miatt. A tiszt√°nl√°t√°st erŇĎsen akad√°lyozta ugyanis az a jellegzetesen eur√≥pai szeml√©let, ami alapvetŇĎen a fejlŇĎd√©s (a sz√ľntelen fejlŇĎd√©s) elv√©t vallja, mely folyamat cs√ļcs√°ra sz√ľks√©gk√©ppen √∂nmag√°t (a mi eset√ľnkben saj√°t megszokott v√°rosk√©p√©t) √ľlteti. Ezt, illetve az erre ir√°nyul√≥ ig√©nyt vet√≠tve vissza fogott neki a k√∂z√©pkori v√°rosiass√°g meghat√°roz√°s√°hoz.

 

Hasonl√≥ cipŇĎben j√°rtak (j√°rnak) a magyarorsz√°gi kutat√≥k is, s√ļlyosb√≠tva helyzet√ľket a fokozott forr√°shi√°nnyal. A forr√°sok p√≥tl√°s√°ra csak k√∂zvetett m√≥dszereket h√≠vhattak seg√≠ts√©g√ľl. Ezeket Kubinyi Andr√°s szedte rendszerbe, t√°maszkodva t√∂bbek k√∂z√∂tt F√ľgedi Erik √©s Engel P√°l idev√°g√≥ eredm√©nyeire. Munk√°ja, mely a b√©csi √©s a krakk√≥i egyetemre beiratkozott magyarorsz√°gi hallgat√≥k sz√°rmaz√°si helyeinek elemz√©s√©vel indult, s k√©sŇĎbb sz√°mtalan egy√©b szemponttal gazdagodva tereb√©lyesedett krit√©rium-rendszerr√©, a korabeli Magyarorsz√°g j√≥ r√©sz√©t lefedve val√≥ban re√°lis k√©pet fest a telep√ľl√©s-strukt√ļr√°r√≥l, a kor val√≥di v√°rosair√≥l.

Szempontjai k√∂z√∂tt – nem feledve az elŇĎad√°s t√©m√°j√°t – a korabeli egyh√°zat √©rintŇĎ elemek is voltak. A pl√©b√°ni√°k sz√°m√°t ugyan nem tartotta f√©mjelzŇĎnek (P√°rizs 30, Pr√°ga 44, London 108 pl√©b√°ni√°ja mellett val√≥ban elt√∂rp√ľl mind a 2-3-as orsz√°gos √°tlagunk, mind az e t√©ren hazai cs√ļcstart√≥ Buda 5 pl√©b√°ni√°ja), de a koldul√≥rendi (v√°rosi szerzetesrendi) kolostorok sz√°m√°t (ak√°r t√∂bbet is egy hely√ľtt) igen. Az egyh√°zi igazgat√°s √©s int√©zm√©nyek mellett d√∂ntŇĎen ezek l√©te (√©s, mint l√°ttuk, sz√°ma) jelzi egy v√°ros v√°ross√°g√°nak fok√°t.

 

Az ekk√©ppen meghat√°rozott „v√°ross√°g√ļ” telep√ľl√©seken t√∂bbf√©le jog√°ll√°s√ļ lakos √©lt, de k√∂z√ľl√ľk csak a polg√°rok rendelkeztek val√≥di jogokkal. Kiv√©telezett helyzet√ľket annak k√∂sz√∂nhett√©k, hogy ŇĎk viselt√©k a v√°rosra nehezedŇĎ terhek (ad√≥k, besz√°ll√°sol√°s, katona√°ll√≠t√°s, k√∂z√∂ss√©gi beruh√°z√°sok) t√ļlnyom√≥ r√©sz√©t. (Most, az egyszerŇĪs√≠t√©s kedv√©√©rt tekints√ľnk el az alap√≠t√°skor nyert √©s tov√°bb√∂r√∂kl√∂tt jogokt√≥l.) K√∂z√∂ss√©g√ľkbe – mely egyet jelentett mag√°val a v√°rossal – ker√ľlni szinte csakis v√°rosi birtokosk√©nt (h√°ztulajdonosk√©nt) volt lehets√©ges.

K√∂z√∂s √©let√ľk legfontosabb momentuma a v√°ros belsŇĎ b√©k√©j√©nek biztos√≠t√°sa, melynek z√°loga az √∂nrendelkez√©s (auton√≥mia) v√©delme, illetve min√©l magasabb fok√°nak el√©r√©se volt. Ennek kereteit a kiv√°lts√°gok hat√°rozt√°k meg, melyet a kegy√ļr kifejezett anyagi haszonszerz√©s rem√©ny√©ben adom√°nyozott. A kiv√°lts√°gok szabta teret a polg√°rok a maguk √°ltal hozott szab√°lyoz√°ssal, a rendtart√°ssal t√∂lt√∂tt√©k meg.

Nem l√©v√©n √≠rott alkotm√°ny, PTK, BTK, garant√°lt k√∂zbiztons√°g, szabv√°ny√ľgyi hivatal, SI √©s ISO, minden √ľgyben, melyben illet√©kess√©gi jogot v√≠vott ki mag√°nak a v√°rosi k√∂z√∂ss√©g, saj√°t maga volt k√©nytelen t√∂rv√©nyt, rendeletet hozni. A kiv√°lts√°gokat oklevelekben, a rendtart√°sokat v√°rosk√∂nyv(ek)ben r√∂gz√≠tett√©k. Ut√≥bbiak a k√∂z√©pkori kult√ļrt√∂rt√©net tal√°n legsokatmond√≥bb √©s legbecsesebb forr√°sai, hiszen a magisztr√°tus megv√°laszt√°s√°t√≥l eg√©szen az apr√≥nak tŇĪnŇĎ r√©szletekig (p√©ld√°ul, hogy a piac mely r√©sz√©n √°rulhatnak a k√°poszt√°skof√°k) r√∂gz√≠tik a k√∂z√∂ss√©g korabeli √©let√©t.

 

Mind a v√°rosi kiv√°lts√°gok, mind a rendtart√°sok pontjai k√∂z√∂tt szerepelnek egyh√°zi vonatkoz√°s√ļak. A kiv√°lts√°gok, pontosabban az el√©rni v√°gyott kedvezm√©nyek sor√°ban elŇĎkelŇĎ helyen szerepelt a szabad pl√©b√°nos-, illetve papv√°laszt√°s joga, az exemptio (a pl√©b√°nos kivon√°sa a fŇĎesperes, esetleg a p√ľsp√∂k fel√ľgyelete al√≥l) √©s tizedszed√©s joga. Ezek mind arra ir√°nyultak, hogy a k√∂z√∂ss√©g maga kez√©be vehesse a pl√©b√°nia kezel√©s√©t, s abban anyagilag is f√ľggetlen legyen. Egy jelentŇĎsebb v√°ros pl√©b√°ni√°ja k√©nyelmes meg√©lhet√©st biztos√≠tott birtokos√°nak, k√ľl√∂n√∂sen, ha megszabadult a feletteseinek juttatand√≥ adom√°nyok terh√©tŇĎl, amik egy√©bk√©nt elvihett√©k ak√°r a j√∂vedelem fel√©t is.

A v√°rosok t√∂rekedtek is a pl√©b√°ni√°kra vonatkoz√≥ jogok megszerz√©s√©re. A jelentŇĎsebbekben a szabad pl√©b√°nos v√°laszt√°s joga a XIII-XIV. sz√°zadban m√°r a magisztr√°tus kez√©ben volt. Az anyagi f√ľggetlened√©s azonban m√°r kem√©nyebb di√≥nak bizonyult. A fŇĎesperes, illetve a p√ľsp√∂k fennhat√≥s√°ga al√≥l m√°r csak kevesen vonhatt√°k ki magukat, s m√©g kevesebben √©lhettek a tizedszed√©s jog√°val.

 

A pl√©b√°ni√°k megszerz√©se egy√©bk√©nt sem j√°rt minden esetben sikerrel. A p√ľsp√∂ki v√°rosokban (pl.: GyŇĎr, P√©cs, Eger, Gyulafeh√©rv√°r), illetve a k√°ptalan √°ltal sanyargatott Esztergomban ezek a kedvezm√©nyek eleve sz√≥ba sem ker√ľlhettek. A vil√°gi birtokosok (ak√°r a kir√°ly) kez√©n l√©vŇĎ v√°rosokban pedig vet√©lyt√°rsakat is kaphatott a magisztr√°tus a kegy√ļr √°ltal t√°mogatott jel√∂lt szem√©ly√©ben. A v√°ros birtokosa a szabad pl√©b√°nos v√°laszt√°s jog√°nak √°truh√°z√°s√°val a legt√∂bb esetben ugyanis nem mondott le a pl√©b√°ni√°ra vonatkoz√≥ kegy√ļri jogair√≥l, teh√°t a kinevez√©s joga √°ltal√°ban a kez√©ben maradt. Ez ellen m√©g a szabad pl√©b√°nos v√°laszt√°s jog√°nak birtokl√°sa sem jelentett teljes v√©delmet. Bizonys√°g erre B√°rtfa esete, ahol a polg√°rok – b√°r joguk √©ppen lett volna a v√°laszt√°sra – k√©nytelenek voltak (az √©ppen az im√©nt eml√≠tett kegy√ļri jog√°ra hivatkoz√≥) Zsigmond jel√∂ltj√©t elfogadni.

 

A pl√©b√°nia, k√ľl√∂n√∂sen pedig a pl√©b√°nos szem√©lye k√ľl√∂n√∂s tiszteletnek √∂rvendett a k√∂z√©pkori v√°rosokban. A v√°rosi rendtart√°sok, jogk√∂nyvek √°ltal√°ban a legelsŇĎk k√∂z√∂tt eml√≠tik a v√°rosi m√©lt√≥s√°gok k√∂z√∂tt. P√©ldak√©nt √°lljon itt a XV. sz√°zad legelej√©n keletkezett Budai Jogk√∂nyv, amely a pl√©b√°nost a v√°ros n√©gy legfŇĎbb tiszts√©gviselŇĎje k√∂z√© sorolja, k√≠v√°natos tulajdons√°gai k√∂z√∂tt a tapasztalatot, az √°llhatatoss√°got, a b√∂lcsess√©get √©s az iskol√°zotts√°got – ut√≥bbit k√ľl√∂n√∂sen az eretnekek elleni fegyverk√©nt – megeml√≠tve.

Saj√°tos sz√≠nfoltk√©nt ide k√≠v√°nkozik a pl√©b√°nos-helyettesek √°ll√≠t√°s√°nak saj√°tos szok√°sa. K√ľl√∂n√∂sen a haszon√©lvezŇĎk √°ltal elfoglalt pl√©b√°ni√°k eset√©ben fordult az elŇĎ, hogy a kinevezett – n√©ha papp√° sem szentelt, egy√©bk√©nt sem helyben lak√≥ – pl√©b√°nos maga helyett egy helyettest √°ll√≠tott, m√≠g ŇĎ puszt√°n a j√∂vedelmeket √©lvezte. Ezt a gyakorlatot a v√°rosi polg√°rs√°g igyekezett megakad√°lyozni, s ezt a sz√°nd√©kot a jogk√∂nyvekben is r√∂gz√≠tett√©k.

 

A v√©dmŇĪvek (s√°ncok, falak, tornyok, kapuk) mellett a pl√©b√°niatemplom volt a v√°ros legnagyobb √©p√ľlete. K√∂rnyezet√©bŇĎl kimagasl√≥, tekint√©lyt parancsol√≥ t√∂mege, messzire l√°tsz√≥ tornya(i) a v√°ros jelk√©p√©v√© emelte. √Čp√≠t√©se a k√∂z√©pkori v√°rosok legnagyobb beruh√°z√°sa volt, mely gyakran √©vtizedekre terhelte meg √©s l√°tta el feladattal a polg√°rokat.

Az √©p√≠tkez√©s anyagi alapj√°t √°ltal√°ban maga a v√°ros teremtette meg: k√ľl√∂n p√©nzalapot hoztak l√©tre a pl√©b√°niatemplom √©p√≠t√©s√©re (fel√ļj√≠t√°s√°ra). Ebbe folyt be a templomra hagyott √∂sszes adom√°ny, a pl√©b√°nia j√∂vedelmeinek elk√ľl√∂n√≠tett r√©sze, illetve a v√©grendelet √©s √∂r√∂k√∂s n√©lk√ľl elhunyt polg√°rok vagyon√°nak egy r√©sze. A p√©nzalapot a magisztr√°tus √°ltal v√°lasztott szem√©ly, a templomatya kezelte. Feladatai k√∂z√© tartozott a dologi form√°ban birtokolt javak p√©nzz√© t√©tele, mert ha nem √≠gy j√°rna el – ahogy ezt a Budai Jogk√∂nyv 308. cikkelye r√∂gz√≠ti – „az nem szolg√°ln√° a lelki √ľdv√©t annak, akitŇĎl az √∂r√∂ks√©g sz√°rmazik.” Ezt a c√©lzott p√©nzalapot mag√°nalap√≠tv√°nyok √©s/vagy testv√©r√ľletek adom√°nyai eg√©sz√≠tett√©k ki. Ut√≥bbiakban az √∂r√∂k√∂s n√©lk√ľl elhunyt tagok vagyona eleve a templom √©p√≠t√©s√©t szolg√°lta.

Amennyiben ez sem volt elegendŇĎ a templom fel√©p√≠t√©s√©hez, √ļgy a v√°ros k√ľlsŇĎ seg√≠ts√©ghez folyamodott. Kegy√ļri (kir√°lyi) adom√°ny mellett elŇĎfordult p√°pai b√ļcs√ļenged√©ly megszerz√©se is erre a c√©lra. Ez t√∂rt√©nt p√©ld√°ul kolozsv√°ri a Szent Mih√°ly-templom √©p√≠t√©se sor√°n is, aminek √©rdek√©ben 1349-ben Avignonban k√©t b√ļcs√ļenged√©lyt is ki√°ll√≠tattak a polg√°rok.

 

A pl√©b√°niatemplomok – mint a v√°ros jelk√©p√©nek – √©p√≠t√©s√©n√©l a reprezent√°ci√≥s t√∂rekv√©sek k√©zenfekvŇĎen megmutatkoztak. Mind m√©ret√©ben (alapter√ľlet, magass√°g, torony), mind r√©szleteiben az √©p√≠ttetŇĎ k√∂z√∂ss√©g ig√©ny√©t √©s tehets√©g√©t volt hivatva kifejezni. Ennek √©rdek√©ben a v√°rosok igyekeztek a templom szerkezet√©ben, t√©rszervez√©s√©ben – √©s ezzel szoros √∂sszef√ľgg√©sben – az √©p√≠tŇĎmŇĪhely megv√°laszt√°s√°ban is k√∂vetni a leg√ļjabb divatot.

 

A korai v√°rosaink eset√©ben a pl√©b√°niatemplomok kialak√≠t√°s√°t a romanika legkedveltebb templomt√≠pusa, a nemzets√©gi alap√≠t√°s√ļ monostortemplomok jellegzetess√©gei hat√°rozt√°k meg. A pesti Belv√°rosi templom 1. peri√≥dus√°t √©pp√ļgy a h√°romhaj√≥s, kereszth√°z n√©lk√ľli, h√°romapszisos lombard bazilika-t√≠pus, illetve a nyugati toronyp√°r jellemezte, mint L√©b√©ny√©t vagy J√°k√©t. A budai Nagyboldogasszony-templom – mely a n√©metajk√ļ polg√°rs√°g pl√©b√°niatemploma volt – elsŇĎ form√°ja a zs√°mb√©ki mint√°t k√∂vette, ŇĎt mag√°t pedig a Soproni Szent Mih√°ly-templom √©p√≠tŇĎi m√°solt√°k le. Erd√©lyben a kerci ciszterci √©p√≠tŇĎmŇĪhely keltett olyan hat√°s√ļ divatot, hogy al√≥la sem a brass√≥i Bertalan-k√ľlv√°ros, sem Nagyszeben templom√©p√≠tŇĎ polg√°rai nem tudt√°k kivonni magukat. Az ekkor m√°r kiss√© idej√©tm√ļltnak tekinthetŇĎ p√©ld√°k nyom√°n √©p√ľlt pl√©b√°niatemplomok pedig – d√∂ntŇĎen m√©ret√ľkn√©l fogva – m√©g akkor is kellŇĎen reprezentat√≠vnak tŇĪntek, amikor m√°r n√°luk sokkal √ļjabb t√©rszervezetek is megjelentek.

A rom√°nkori hagyom√°nyokb√≥l t√°pl√°lkoz√≥ korai p√©ld√°kat a XIV. sz√°zadban a francia katedr√°lisok reduk√°lt form√°j√°t m√°sol√≥ templomok k√∂vett√©k. Ezekre a franciaszent√©ly cs√∂kkentett ki√©p√≠t√©sŇĪ v√°ltozata jellemzŇĎ. Ebbe a csoportba tartozik a kassai Szent Erzs√©bet-templom, a budai Nagyboldogasszony-templom I. Lajos-kori √°t√©p√≠t√©se, valamint a kolozsv√°ri Szent Mih√°ly-templom.

Ezekkel szinte egy idŇĎben, az orsz√°g peremvid√©k√©n – ahol egy√©bk√©nt a legt√∂bb val√≥di v√°ros telep√ľlt meg – ink√°bb a d√©ln√©met pl√©b√°niatemplomok √©s a v√°rosi szerzetesrendek hat√°sa √©rezhetŇĎ. Ebbe a k√∂rbe tartozik t√∂bbek k√∂z√∂tt a pozsonyi Szent M√°rton-, a kŇĎszegi Szent Jakab-, a lŇĎcsei Szent Jakab- √©s a b√°rtfai Szent Egyed-templom.

 

A pl√©b√°niatemplomok k√©sŇĎ-k√∂z√©pkori p√©ld√°it d√∂ntŇĎen a t√©r egys√©ges√≠t√©s√©re val√≥ t√∂rekv√©s hat√°rozta meg. ElsŇĎsorban csarnokszerkezeteket √©p√≠tettek, ahol a fŇĎ- √©s a mell√©khaj√≥k (√°ltal√°ban boltozott) t√©rlefed√©se azonos magass√°gban √°llt. A templom ter√©nek √°ttekinthetŇĎbb √©s egys√©gesebb megform√°l√°s√°nak sz√°nd√©ka m√∂g√∂tt egyszerre fedezhetŇĎ fel a sz√°nd√©k a polg√°rok jog szerinti egyenlŇĎs√©g√©nek kifejez√©s√©re, illetve a v√°rosi szerzetesendek hat√°sa, akik a d√∂ntŇĎen elŇĎad√≥teremk√©nt haszn√°lt templomaikban a lehetŇĎ legegyszerŇĪbb, ugyanakkor j√≥l √°ttekinthetŇĎ teret alak√≠tottak ki.

Ebben a csoportban elsŇĎk√©nt a csarnokszent√©lyes templomok eml√≠tendŇĎek, ahol √°ltal√°ban egy kor√°bban √©p√ľlt hosszh√°zat csarnokszerkezetŇĪ szent√©llyel eg√©sz√≠tettek ki. Ezek m√©ret√ľkben √∂sszem√©rhetŇĎek a hosszh√°z√©val, vagy ak√°r nagyobbak is ann√°l. Erre p√©lda Sz√°szsebes temploma. Itt egy tat√°rj√°r√°s elŇĎtt √©p√ľlt, tal√°n kerci t√≠pus√ļ h√°romhaj√≥s bazilik√°t toldottak meg egy n√°l√°n√°l j√≥val nagyobb csarnokszent√©llyel. A hosszh√°z √°t√©p√≠t√©s√©nek sz√°nd√©k√°t hom√°ly fedi, az viszont bizonyos, hogy – ha tervezt√©k is – nem val√≥sult meg. Nem √≠gy Brass√≥ban, ahol a SzŇĪz M√°ria-templomot (ma Fekete-templomk√©nt ismerik) k√©t szakaszban √©p√≠tett√©k √°t, s a csarnokszent√©lyt egy szint√©n csarnokszerkezetŇĪ hosszh√°zzal eg√©sz√≠tett√©k ki.

A csarnoktemplomok tekinthetŇĎk a t√©regys√©ges√≠t√©s k√∂vetkezŇĎ √°llom√°s√°nak. Itt m√°r nem csak a szent√©ly √©s/vagy a hosszh√°z tere egys√©ges, mik√∂zben a kettŇĎt egy diadal√≠v v√°lasztja el, hanem a teljes templomt√©r csarnokszerkezetŇĪ. A f√©lk√∂r√≠ves apszis√ļ miskolci Avasi templom annyit m√©g megŇĎrz√∂tt a hagyom√°nyokb√≥l, hogy tere a szent√©lyn√©l kil√©p az egys√©gess√©gbŇĎl, szinte m√°r antikiz√°l√≥ p√©ld√°kat ut√°nozva. A s√°rospataki V√°rtemplom eset√©ben m√°r ez sem mondhat√≥ el. A XVI. sz√°zad k√∂zep√©n t√∂rt√©nt √°t√©p√≠t√©se egy mind alaprajz√°ban, mind keresztmetszet√©ben egys√©ges teret hozott l√©tre, ahol a szent√©lynek m√°r semmif√©le kiemelt, k√ľl√∂n jelzett helye nincsen.

Az egyszerŇĪs√∂d√©s utols√≥ l√©pcsŇĎfok√°n az alaprajzilag m√°r teljesen egy√∂ntetŇĪ templomt√©r belsŇĎ tagolts√°ga is megszŇĪnt: az eddigi t√∂bbhaj√≥s csarnoktereket az egyhaj√≥s teremtemplom v√°ltotta fel. Ezt l√°thatjuk a ny√≠rb√°tori Szent Gy√∂rgy-templom, illetve a selmecb√°nyai Katalin-templom eset√©ben.

 

A pl√©b√°niatemplom √©p√≠t√©se a k√∂z√©pkori √©s kora-√ļjkori v√°rosok nagyberuh√°z√°sa volt. M√©reteinek – idŇĎbeli √©s t√©rbeli kiterjed√©s√©nek – √©rz√©keltet√©s√©re √°lljon itt a kolozsv√°ri Szent Mih√°ly-templom r√∂vid √©p√≠t√©st√∂rt√©nete.

Kolozsv√°r a tat√°rj√°r√°st k√∂vetŇĎen telep√ľlt meg, feltehetŇĎen a r√≥mai Napoca municipium romjain. Az V. Istv√°n √°ltal a XIII. sz√°zad k√∂zep√©n ide telep√≠tett sz√°sz, illetve magyar lakoss√°g√ļ v√°ros az erd√©lyi s√≥sz√°ll√≠t√≥ √ļtvonalak ellenŇĎrz√©s√©t l√°tta el. 1316-ban I. K√°roly v√°rosi rangra emelte, s korl√°tozott kiv√°lts√°gokkal is ell√°tta. Ezek k√∂z√∂tt szerepelt a szabad pl√©b√°nos v√°laszt√°s joga is. A v√°rost 1405-ben Zsigmond a szabad kir√°lyi v√°rosok sor√°ba emelte, majd 1437-ben le is tasz√≠totta onnan, mert a v√°ros megnyitotta kapuit Budai Nagy Antal serege elŇĎtt. A jogok visszaszerz√©s√©re 1444-ben ker√ľlt sor. Kolozsv√°r ekkort√≥l Erd√©ly egyik legjelentŇĎsebb v√°ros√°v√°, kultur√°lis k√∂zpontj√°v√° v√°lt.

A v√°ros elsŇĎ pl√©b√°niatemploma az √ďv√°rban – az V. Istv√°n-kori telep√ľl√©sen – √°llt. A fallal k√∂r√ľlvett √ďv√°r szŇĪk√∂ss√©ge miatt a XIV. sz√°zad elsŇĎ fel√©tŇĎl kezdve megindult a v√°roskapu elŇĎtti piac k√∂rnyezet√©nek be√©p√ľl√©se, sŇĎt, a sz√°zad m√°sodik fel√©ben m√°r val√≥di utc√°k is ki√©p√ľltek a s√≥sz√°ll√≠t√≥ √ļt ment√©n. Ennek a folyamatnak a rendez√©se √©rdek√©ben a magisztr√°tus meghat√°rozta a kibŇĎv√≠tett telep√ľl√©s majdani utcarendj√©t √©s kitŇĪzte az √ļj fŇĎt√©r hely√©t a piac ter√ľlet√©n. Ennek m√©rete csaknem azonos volt az √ďv√°r teljes ter√ľlet√©vel! A t√©r k√∂zep√©n pedig nekil√°ttak az √ļj pl√©b√°niatemplom √©p√≠t√©s√©nek. Az √©p√≠t√©s kezdete pontosan nem hat√°rozhat√≥ meg, de feltehetŇĎ, hogy a XIV. sz√°zad k√∂zep√©re legal√°bb a szent√©ly(ek)nek √°llnia kellett, k√ľl√∂nben nem lenne √©rtelmezhetŇĎ az 1349-√©vi p√°pai b√ļcs√ļenged√©lynek a templom berendez√©s√©re vonatkoz√≥ kedvezm√©nye. Az elsŇĎ peri√≥dusban egy h√°romhaj√≥s, tal√°n bazilik√°lis keresztmetszetŇĪ hosszh√°zat, √©s k√©t mell√©kapszissal szeg√©lyezett soksz√∂gz√°r√≥d√°s√ļ fŇĎapszist terveztek. A szent√©ly-r√©sz elk√©sz√ľlt√©vel azonban m√≥dos√≠tottak a terveken: az eredetin√©l j√≥val sz√©lesebb, most m√°r csarnokszerkezetŇĪ hosszh√°z √©p√≠t√©s√©be fogtak. A r√©gi tervbŇĎl maradt szent√©lyt az √ļj hosszh√°zzal pedig egy-egy ferde falszakasszal kapcsolt√°k √∂ssze. Az √©p√≠tkez√©s Zsigmond uralkod√°sa idej√©n (de 1419 ut√°n) jutott befejezŇĎ szakasz√°ba. A nyugati kapu feletti c√≠merek szolg√°ltatnak erre bizonys√°got.

A nyugati homlokzat √©s az √©szaknyugati sarokban √°ll√≥ torony azonban m√©g sok√°ig munk√°t adott a v√°rosnak: √©p√≠t√©s√ľk m√©g a XVI. sz√°zad k√∂zep√©n is tartott.

A templom hatalmas m√©retŇĪ. Hossz√ļs√°ga 70 m√©ter, ebbŇĎl csak a szent√©ly 20 m√©tert tesz ki. A hosszh√°z sz√©less√©ge 24 m√©ter, magass√°ga 20 m√©ter. A brass√≥i Fekete-templom ut√°n ez Erd√©ly m√°sodik legnagyobb temploma.

H√°romhaj√≥s csarnokszerkezetŇĪ belsŇĎ ter√©t csillagboltozatok fedik, bord√°ik – a g√≥tika t√©regys√©ges√≠t√©si sz√°nd√©k√°nak √ļjabb megnyilv√°nul√°sak√©nt – megszak√≠t√°s n√©lk√ľl futnak le a p√°lc√°kkal tagolt oszlopokra.

 

A sekrestye ajtaj√°t egy kŇĎkeret szeg√©lyezi: Joanes Kleyn k√©sz√≠ttette 1528-ban. Az egykor gazdag polg√°rfi√ļk√©nt B√©csben tanult pl√©b√°nos saj√°t mag√°t is meg√∂r√∂k√≠tette a szem√∂ld√∂kgerend√°ra t√°maszkodva.

Egy √ļj vil√°g – a k√∂z√∂ss√©g hely√©be l√©pŇĎ egy√©nis√©g, az √∂ntudatra √©bredŇĎ renesz√°nsz szellem vil√°ga – t√°rul fel ezen ajt√≥ m√∂g√∂tt, de oda majd egy m√°sik elŇĎad√°son l√©p√ľnk be.

 

K√∂sz√∂n√∂m a figyelm√ľket!

 

A 2009. szeptember 29-√©n, a Szakr√°lis terek √©p√≠t√©szete – belsŇĎ√©p√≠t√©szete 3. – „JEL - JELEK - JELRENDSZEREK” c√≠mŇĪ konferenci√°n elhangzott elŇĎad√°s szerkesztett v√°ltozata)

Nyomtat√°sban megjelent: Jelek. 2011, Budapest, Magyar √Čp√≠t√©sz Kamara, 21-31.o.

 

 

 

 

 


Vissza